Ugrás a tartalomhoz
MonHeroA család pénzügyei Időpontfoglalás
  1. Kezdőlap
  2. Blog
  3. Adókedvezmények
  4. Nyugdíjtervezés 2026-ban: hogyan teremthető meg a hosszú távú pénzügyi biztonság?
Adókedvezmények14 perc olvasás

Nyugdíjtervezés 2026-ban: hogyan teremthető meg a hosszú távú pénzügyi biztonság?

A nyugdíjas évek pénzügyi biztonsága már ma tudatos tervezést igényel. Ismerd meg az állami nyugdíjrendszer kihívásait, a nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségeket és az öngondoskodás legfontosabb szempontjait.

Simon DánielMonHero · Vezető tanácsadó
Tartalomjegyzék
  1. Nyugdíj 2026: Vajon miből fogunk megélni 20-30 év múlva?
  2. Az állami nyugdíj, a demográfiai változások és a saját nyugdíjtőke felépítésének valódi jelentősége
  3. 1. A legnagyobb tévedés: a nyugdíj még nagyon messze van
  4. 2. Hogyan működik valójában az állami nyugdíjrendszer?
  5. 3. Egy havi jövedelemnek két hónapot kellene finanszíroznia?
  6. 4. A halogatás ára: miért számít annyira, mikor kezdjük el?
  7. 5. Mennyi pénzre lehet szükségünk nyugdíjasként?
  8. 6. Miért nem elegendő önmagában az állami nyugdíjra építeni?
  9. 7. Hogyan építhetünk fel saját nyugdíjtőkét?
  10. 8. A rendszeresség fontosabb lehet, mint a kezdeti összeg
  11. 9. Nem minden nyugdíjmegtakarítás működik ugyanúgy
  12. 10. A nyugdíjtervezés nem egy szerződés megkötésével ér véget
  13. 11. A legfontosabb kérdés: mit szeretnénk biztosítani a jövőbeni önmagunknak?
  14. Összegzés: ne csak a jelenlegi életszínvonalunkat finanszírozzuk!
  15. Tervezze meg időben a nyugdíjas éveit!

Nyugdíj 2026: Vajon miből fogunk megélni 20-30 év múlva?

Az állami nyugdíj, a demográfiai változások és a saját nyugdíjtőke felépítésének valódi jelentősége

Van egy pénzügyi döntés, amelyet a legtöbben évtizedekig halogatnak, miközben minden egyes évvel egyre kevesebb idő marad a megvalósítására.

Ez a nyugdíjtervezés.

A fiatalabb generációk jelentős része még távoli problémaként tekint a nyugdíjas évekre. A negyvenes-ötvenes korosztály már gyakrabban gondolkodik rajta, de sokan még ekkor sem rendelkeznek konkrét elképzeléssel arról, hogy miből fogják finanszírozni az életüket a munkával töltött évek után.

Pedig van egy egyszerű kérdés, amelyet mindenkinek érdemes feltennie magának:

Ha holnaptól nem kellene dolgoznom, a jelenlegi anyagi helyzetem elegendő lenne ahhoz, hogy még 20-25 évig fenntartsam a megszokott életszínvonalamat?

A legtöbb ember erre nem tud határozott igennel válaszolni.

A nyugdíjtervezés azonban nem kizárólag az idősebbek problémája. Éppen ellenkezőleg: minél fiatalabban kezdünk el foglalkozni vele, annál több lehetőségünk van arra, hogy megfelelő pénzügyi hátteret építsünk fel.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan működik a nyugdíjrendszer, milyen demográfiai változásokkal kell számolnunk, miért jelentős a saját nyugdíjtőke, és hogyan válhat a rendszeres megtakarítás a későbbi pénzügyi szabadság egyik legfontosabb eszközévé.

1. A legnagyobb tévedés: a nyugdíj még nagyon messze van

Nézzünk egy egyszerű példát!

Egy 40 éves ember jelenleg aktívan dolgozik, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és még 25 éve van a 65 éves nyugdíjkorhatár eléréséig.

Elsőre soknak tűnik 25 év.

De mi történik utána?

Ha 65 évesen nyugdíjba vonul, és 90 éves koráig él, akkor további 25 évet kell finanszíroznia.

Életszakasz – Életkor – Időtartam

Aktív kereső évek – 40–65 év – 25 év

Nyugdíjas évek – 65–90 év – 25 év

Ez egy különösen fontos szemléletváltás.

A munkával töltött időszak alatt nemcsak a jelenlegi életünket kell finanszíroznunk, hanem lehetőség szerint a későbbi, munkavégzés nélküli évtizedeinkre is fel kell készülnünk.

A nyugdíjas időszak akár ugyanolyan hosszú lehet, mint az előtte álló aktív életszakasz egy jelentős része.

Ráadásul a várható élettartam hosszabb távú alakulása tovább növelheti ennek jelentőségét.

A hosszú élet önmagában jó hír. A kérdés az, hogy lesz-e mögötte elegendő pénzügyi háttér.

2. Hogyan működik valójában az állami nyugdíjrendszer?

Ahhoz, hogy megértsük a saját nyugdíjmegtakarítás jelentőségét, először az állami nyugdíjrendszer működését kell megismernünk.

Magyarországon a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvetően felosztó-kirovó elven működik.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi aktív dolgozók és munkáltatók által befizetett járulékok finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjak jelentős részét.

Egyszerűbben:

  • A jelenlegi munkavállalók járulékot fizetnek.

  • Ezek a befizetések a nyugdíjrendszer finanszírozását szolgálják.

  • Az aktuális nyugdíjasok ebből a rendszerből kapják az ellátásukat.

  • Amikor a mai dolgozók nyugdíjba mennek, az akkori aktív generáció befizetéseire is támaszkodnak majd.

Ez egy generációk közötti pénzügyi együttműködés.

A rendszer működésének egyik legfontosabb feltétele, hogy megfelelő arányban legyenek jelen az aktív járulékfizetők és a nyugdíjasok.

És itt jelenik meg az egyik legnagyobb hosszú távú kihívás.

A demográfia: kevesebb aktív dolgozó, több finanszírozandó nyugdíjas

Az európai társadalmak jelentős részében megfigyelhető az elöregedés.

Ennek két fontos oka van:

  1. A várható élettartam növekedése miatt egyre hosszabb ideig élhetünk nyugdíjasként.

  2. A születésszámok alakulása miatt a később munkába álló generációk létszáma kisebb lehet.

Gondoljunk bele!

Ha egy korábbi időszakban négy aktív dolgozó járulékbefizetése járult hozzá egy nyugdíjas ellátásának finanszírozásához, de később már csak két aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra, akkor ugyanaz a rendszer egészen más finanszírozási környezetben működik.

Ez természetesen szemléltető példa, nem a magyar rendszer aktuális eltartotti aránya.

A lényeg azonban egyértelmű: az aktív keresők és a nyugdíjasok arányának változása hosszú távon komoly kihívást jelenthet.

Mit jelent ez a mai munkavállalóknak?

Nem azt, hogy biztosan nem lesz állami nyugdíj.

Ilyen kijelentést felelőtlenség lenne tenni.

Sokkal inkább azt jelenti, hogy nem érdemes kizárólag egy jövőbeni állami ellátásra alapozni a teljes nyugdíjas kori életszínvonalunkat.

A pénzügyi tervezésben célszerű több lábon állni, és az állami nyugdíj mellé saját megtakarítási vagy befektetési vagyont is építeni.

3. Egy havi jövedelemnek két hónapot kellene finanszíroznia?

Ez elsőre furcsán hangzik, pedig a nyugdíjtervezés egyik legfontosabb gondolatát fejezi ki.

Tegyük fel, hogy valaki 40 éves korától 65 éves koráig dolgozik.

A következő 25 évben rendszeresen jövedelmet termel, és ebből fedezi a mindennapi kiadásait.

65 éves korában azonban megszűnik a munkából származó rendszeres jövedelme.

Ha 90 éves koráig él, akkor további 25 évig szüksége lesz megfelelő pénzügyi forrásra.

Vagyis a munkával töltött időszakban meg kell teremtenie a lehetőséget arra, hogy a későbbi életszakaszát is finanszírozni tudja.

Ez nem azt jelenti, hogy minden megkeresett forintot kétszer kell félretenni.

Azt jelenti, hogy a jelenlegi jövedelmünkből tudatosan kell elkülönítenünk egy részt a jövőbeni önmagunk számára.

A legtöbb ember a havi bevételeit a jelenlegi kötelezettségeihez igazítja:

  • lakhatás;

  • élelmiszer;

  • közlekedés;

  • gyermeknevelés;

  • hitelek;

  • szórakozás;

  • egyéb megtakarítások.

A nyugdíjmegtakarítás azonban gyakran csak akkor kerül szóba, ha mindezek után marad pénz.

Ez az egyik leggyakoribb hiba.

A hosszú távú pénzügyi célokat nem a hónap végén megmaradó összegből érdemes finanszírozni. Célszerű már a havi költségvetés megtervezésekor helyet biztosítani nekik.

4. A halogatás ára: miért számít annyira, mikor kezdjük el?

A hosszú távú megtakarítás egyik legnagyobb előnye az idő.

Nem feltétlenül az számít a legtöbbet, hogy az első hónapban mekkora összeget tudunk félretenni, hanem az, hogy mennyi ideig dolgozhat a pénzünk.

Ennek egyik fontos matematikai alapja a kamatos kamat hatása.

A kamatos kamat azt jelenti, hogy a korábban elért hozam is tovább gyarapodhat, ha a megtakarításban marad.

Nézzünk egy egyszerű példát!

Tegyük fel, hogy két ember egyaránt havi 30 000 Ft-ot szeretne félretenni nyugdíjcélra.

Az egyikük 30 évesen kezdi el, a másik 40 évesen.

Mindketten 65 éves korukig takarítanak meg.

Paraméter – A megtakarító – B megtakarító

Kezdési életkor – 30 év – 40 év

Befejezési életkor – 65 év – 65 év

Futamidő – 35 év – 25 év

Havi befizetés – 30 000 Ft – 30 000 Ft

Saját befizetés összesen – 12 600 000 Ft – 9 000 000 Ft

A korábban kezdő megtakarító nemcsak tíz évvel tovább fizet be, hanem tíz évvel tovább ad lehetőséget a tőkének a gyarapodásra.

Szemléltetésként számoljunk évi 5%-os, állandónak feltételezett hozammal, havi befizetésekkel és havi kamatos kamattal.

Eredmény – 30 éves kezdés – 40 éves kezdés

Becsült vagyon 65 évesen – kb. 34,2 millió Ft – kb. 17,9 millió Ft

Saját befizetés – 12,6 millió Ft – 9 millió Ft

A különbség több mint 16 millió forint.

Fontos: ez egy matematikai szemléltető számítás, nem befektetési előrejelzés. Nem tartalmaz adójóváírást, költségeket és inflációt, és az 5%-os hozam sem garantált.

Mi a tanulság?

A tízéves halogatás ebben a példában nem egyszerűen tíz évnyi megtakarítást jelent.

Azt is jelenti, hogy lemondunk tíz évnyi lehetséges tőkegyarapodásról.

Ezért a nyugdíjtervezésnél az idő az egyik legértékesebb erőforrásunk.

Nem kell feltétlenül nagy összeggel kezdeni. Sokkal fontosabb, hogy a megtakarítási szokás minél előbb kialakuljon, és később a jövedelmünkkel együtt növelhető legyen.

5. Mennyi pénzre lehet szükségünk nyugdíjasként?

Ez az a kérdés, amelyet a legtöbben feltesznek, de amelyre nincs mindenkire érvényes válasz.

Egy nyugdíjas ember kiadásai jelentősen eltérhetnek egy aktív munkavállalóétól.

Lehet, hogy már nincs lakáshitele, de több egészségügyi kiadással számol. Lehet, hogy kevesebbet költ közlekedésre, viszont több pénzt fordít utazásra és szabadidős tevékenységekre.

Ezért nem elegendő kizárólag a jelenlegi fizetésünkből kiindulni.

Érdemes a jövőbeni életvitelünket megtervezni.

Három különböző nyugdíjas élethelyzet

1. Alapszintű pénzügyi biztonság

A cél a lakhatás, az élelmiszer, a rezsi és az alapvető kiadások finanszírozása.

2. Megszokott életszínvonal fenntartása

A cél, hogy a nyugdíjas évek alatt se kelljen jelentősen visszafogni a korábbi életvitelt.

3. Aktív, szabad nyugdíjas évek

A cél az utazás, a hobbik, a családdal töltött idő és az olyan lehetőségek finanszírozása, amelyekre korábban esetleg kevesebb idő vagy pénz jutott.

A nyugdíjtervezésnek nemcsak arról kell szólnia, hogy legyen miből megélni.

Arról is szólnia kell, hogy milyen életet szeretnénk élni.

Az infláció különösen fontos tényező

Tegyük fel, hogy valakinek ma havi 300 000 Ft elegendő lenne a kívánt életszínvonal fenntartásához.

Ha a hosszú távú átlagos inflációt szemléltetésként évi 3%-nak feltételezzük, akkor 25 év múlva ugyanehhez a vásárlóerőhöz már körülbelül havi 628 000 Ft-ra lenne szükség.

Mai havi érték – 25 év múlva, évi 3% inflációval

200 000 Ft – 419 000 Ft

300 000 Ft – 628 000 Ft

400 000 Ft – 837 000 Ft

500 000 Ft – 1 047 000 Ft

Ez nem azt jelenti, hogy a jövőbeni nyugdíj ennyi lesz.

A példa kizárólag azt mutatja meg, hogyan változhat a pénz vásárlóereje hosszú idő alatt.

A nyugdíjtervezés során tehát nemcsak azt kell megkérdeznünk, hogy mennyi pénzünk lesz, hanem azt is, hogy az a pénz mennyit fog érni.

6. Miért nem elegendő önmagában az állami nyugdíjra építeni?

A legfontosabb kérdés nem az, hogy lesz-e állami nyugdíjunk, hanem az, hogy annak összege milyen arányban fogja fedezni a nyugdíjas kori kiadásainkat.

A jövőbeni nyugdíj összegét több tényező befolyásolja, többek között:

  • az elismert szolgálati idő;

  • a kereseti életpálya;

  • a nyugdíjszámítás során alkalmazott szabályok;

  • a nyugdíjba vonulás időpontja;

  • a jogszabályi környezet.

A jelenlegi szabályok alapján készített nyugdíjkalkuláció sem jelent garanciát arra, hogy több évtized múlva pontosan ugyanilyen feltételek lesznek érvényben.

Ezért célszerű különválasztani két dolgot:

Állami nyugdíj: a társadalombiztosítási rendszerből származó jövőbeni ellátás.

Saját nyugdíjtőke: az a vagyon, amelyet saját döntésünk alapján építünk fel, és amely a nyugdíjas éveink pénzügyi hátterét egészítheti ki.

A két forrás egymást kiegészítheti.

A saját nyugdíjtőke egyik legnagyobb előnye, hogy annak felépítésére már ma is van ráhatásunk.

Mi dönthetünk a megtakarítási összegről, a rendszerességről, a befektetési kockázatról és a hosszú távú célokról.

7. Hogyan építhetünk fel saját nyugdíjtőkét?

A nyugdíjcélú megtakarításoknál több konstrukció is rendelkezésre áll.

Magyarországon három ismert, államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma:

Megoldás – Adójóváírás – Fő jellemző

Önkéntes nyugdíjpénztár – 20%, maximum 150 000 Ft/év – Pénztári vagyonkezelés

Nyugdíjbiztosítás – 20%, maximum 130 000 Ft/év – Biztosítási szerződéshez kötött megtakarítás

NYESZ – 20%, maximum 100 000 Ft/év – Egyéni értékpapírszámla, nagyobb befektetési önállóság

A három konstrukció együttes adójóváírási felső korlátja évi 280 000 Ft, az egyéb jogosultsági és összesített korlátozások figyelembevételével.

Fontos, hogy az adójóváírás nem automatikus hozam: az igénybevételhez megfelelő személyi jövedelemadó-fizetési és egyéb törvényi feltételeknek is teljesülniük kell.

Miért érdekes a 20%-os adójóváírás?

Tegyük fel, hogy valaki évente 600 000 Ft-ot fizet be egy arra jogosító nyugdíjcélú konstrukcióba.

Ez havi 50 000 Ft megtakarítást jelent.

A 20%-os adójóváírás ebben az esetben évente 120 000 Ft lehet, amennyiben az ügyfél jogosult a teljes összegre.

Éves saját befizetés – Adójóváírás

120 000 Ft – 24 000 Ft

300 000 Ft – 60 000 Ft

600 000 Ft – 120 000 Ft

650 000 Ft – 130 000 Ft

750 000 Ft – 150 000 Ft

A különböző konstrukcióknál eltérő éves korlátok érvényesek.

A lényeg, hogy az állami adójóváírás egy olyan lehetőség, amely megfelelő tervezés mellett hozzájárulhat a nyugdíjcélú vagyon gyarapításához.

A megtakarítás nem feltétlenül jelent mozdíthatatlan pénzt

A különböző konstrukciók hozzáférhetősége és rugalmassága jelentősen eltérhet.

Ezért szerződéskötés előtt különösen fontos megvizsgálni:

  • milyen időtávra vállalunk kötelezettséget;

  • milyen feltételekkel módosítható a befizetés;

  • van-e lehetőség eseti befizetésre;

  • hogyan működik a díjcsökkentés vagy a díjszüneteltetés;

  • milyen költségekkel jár a megtakarítás;

  • milyen feltételekkel férhetünk hozzá idő előtt a pénzünkhöz;

  • milyen adózási következménye lehet a korai hozzáférésnek.

A nyugdíjcélú megtakarításnál nemcsak a várható hozamot kell megvizsgálni, hanem a teljes költségszerkezetet és a hozzáférési feltételeket is.

8. A rendszeresség fontosabb lehet, mint a kezdeti összeg

A nyugdíjmegtakarítás egyik leggyakoribb akadálya, hogy sokan túl nagy összeggel szeretnének elindulni.

Például valaki úgy gondolja, hogy havi 100 000 Ft-ot kellene félretennie, de ezt jelenleg nem tudja vállalni.

Ezért inkább el sem kezdi.

Pedig sokkal jobb egy fenntartható, kisebb összegű megtakarítás, mint egy olyan vállalás, amely néhány hónap után ellehetetleníti a családi költségvetést.

Érdemes a jövedelem 5–10%-át hosszú távú megtakarításra fordítani, ha ezt az élethelyzet és a pénzügyi lehetőségek megengedik.

Nézzünk néhány példát!

Havi nettó jövedelem – 5% megtakarítás – 10% megtakarítás

300 000 Ft – 15 000 Ft – 30 000 Ft

400 000 Ft – 20 000 Ft – 40 000 Ft

500 000 Ft – 25 000 Ft – 50 000 Ft

600 000 Ft – 30 000 Ft – 60 000 Ft

800 000 Ft – 40 000 Ft – 80 000 Ft

1 000 000 Ft – 50 000 Ft – 100 000 Ft

Ezek iránymutató összegek, nem kötelező megtakarítási előírások.

A megfelelő havi összeg meghatározásánál figyelembe kell venni a meglévő hiteleket, a családi kötelezettségeket, a vésztartalékot és az egyéb pénzügyi célokat is.

Három gyakori hiba, amit érdemes elkerülni

1. Túl magas havi vállalás

Ha a megtakarítás túl nagy terhet jelent, könnyen megszakadhat a rendszeres befizetés.

2. A megtakarítás kiadásként kezelése

A nyugdíjmegtakarítás nem egyszerű fogyasztási kiadás, hanem a jövőbeni pénzügyi vagyon felépítése.

3. A tökéletes pillanatra várás

Sokan azért nem kezdenek el megtakarítani, mert majd akkor szeretnének, amikor már minden más pénzügyi problémájuk megoldódott.

A probléma az, hogy ez az időpont gyakran soha nem érkezik el.

Sokkal célszerűbb egy fenntartható összeggel elkezdeni, majd a jövedelem növekedésével párhuzamosan emelni a megtakarítást.

9. Nem minden nyugdíjmegtakarítás működik ugyanúgy

A nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont a befektetési stratégia.

A hosszú időtáv lehetőséget ad arra, hogy különböző kockázati szintű portfóliók közül válasszunk.

Egy fiatalabb megtakarító esetében például nagyobb szerepet kaphatnak a részvénypiaci befektetések, míg a nyugdíjhoz közeledve sokan inkább a kockázat mérséklésére törekednek.

Figyelembe kell venni a kockázattűrő képességet, a pénzügyi helyzetet, a befektetési időtávot és azt is, hogyan reagálnánk egy jelentősebb piaci visszaesésre.

Egy fontos különbség: hozam és vásárlóerő

Ha egy befektetés éves hozama 6%, miközben az infláció 4%, akkor a tényleges vásárlóerő-növekedés nem 6%.

A közelítő reálhozam ebben az esetben 2%.

Ezért a nyugdíjmegtakarítás értékelésekor nem elegendő kizárólag a számlán látható összeg növekedését vizsgálni.

Azt is meg kell nézni, hogy az összeg milyen vásárlóerőt képvisel.

10. A nyugdíjtervezés nem egy szerződés megkötésével ér véget

Sokan úgy gondolják, hogy ha elindítottak egy nyugdíjmegtakarítást, akkor a feladatuk teljesült.

Ez azonban csak a kezdet.

Egy 20-30 éves pénzügyi terv során számtalan változás történhet:

  • növekedhet a jövedelmünk;

  • gyermekünk születhet;

  • lakáshitelt vehetünk fel;

  • megváltozhat a munkakörünk;

  • vállalkozást indíthatunk;

  • módosulhatnak a nyugdíjba vonulással kapcsolatos terveink;

  • megváltozhat a befektetési kockázattűrésünk.

Ezért a megtakarítást időről időre felül kell vizsgálni.

Érdemes évente legalább egyszer ellenőrizni:

  1. Hol tartunk az eredeti célhoz képest?

  2. Megfelelő-e még a havi megtakarítási összeg?

  3. Milyen költségekkel működik a konstrukció?

  4. Megfelelő-e a befektetési portfólió?

  5. Milyen változások történtek a család pénzügyi helyzetében?

  6. Szükséges-e módosítani a korábbi terven?

A nyugdíjtervezés egy folyamatos pénzügyi folyamat, nem egyszeri döntés.

11. A legfontosabb kérdés: mit szeretnénk biztosítani a jövőbeni önmagunknak?

Képzeljük el, hogy 65 évesek vagyunk.

Már nem kell minden reggel munkába indulnunk. Nem kell a havi fizetés következő érkezését várnunk. Több időnk lehet a családunkra, az utazásra, a pihenésre és azokra a dolgokra, amelyekre aktív éveink alatt nem jutott elegendő idő.

De vajon milyen pénzügyi háttérrel szeretnénk ezt megélni?

Szeretnénk minden kiadást előre megtervezni, és folyamatosan alkalmazkodni a rendelkezésünkre álló összeghez?

Vagy szeretnénk olyan saját vagyonnal rendelkezni, amely nagyobb mozgásteret ad?

A különbséget sokszor nem egyetlen nagy pénzügyi döntés, hanem több száz kisebb, következetes döntés teremti meg.

Egy havi megtakarítás önmagában talán nem tűnik jelentősnek.

De 20-30 év alatt, megfelelő befektetési stratégia és rendszeresség mellett, komoly pénzügyi alapot teremthet.

A legjobb időpont a nyugdíjtervezés elkezdésére nem feltétlenül tegnap volt. Hanem az a pillanat, amikor még van elegendő időnk tudatosan felépíteni a jövőnket.

Összegzés: ne csak a jelenlegi életszínvonalunkat finanszírozzuk!

A nyugdíj nem egy távoli, elvont pénzügyi fogalom.

Egy olyan életszakasz, amelyet minden aktív munkavállalónak érdemes előre megterveznie.

Az állami nyugdíjrendszer fontos szerepet tölt be, de a demográfiai változások és a hosszabb várható élettartam miatt egyre fontosabbá válik a saját pénzügyi tartalékok felépítése is.

Nem kell feltétlenül nagy vagyonnal rendelkeznünk ahhoz, hogy elkezdjük.

A legfontosabb lépések:

  • Ismerjük meg a várható nyugdíjas kori pénzügyi igényeinket.

  • Gondoljuk át, milyen szerepet tölthet be majd az állami nyugdíj.

  • Határozzunk meg egy reális havi megtakarítási összeget.

  • Vizsgáljuk meg a rendelkezésre álló nyugdíjcélú konstrukciókat.

  • Használjuk ki a számunkra elérhető adókedvezményeket.

  • Kövessük és időnként vizsgáljuk felül a megtakarításunkat.

A jövőbeni pénzügyi biztonságunkat nem érdemes kizárólag másokra vagy a jövőbeni szabályozási döntésekre bíznunk.

A nyugdíjas éveinket nem akkor kell elkezdenünk megtervezni, amikor már nyugdíjba vonultunk. Hanem akkor, amikor még van időnk felépíteni azt az anyagi hátteret, amelyből szeretnénk élni.

Tervezze meg időben a nyugdíjas éveit!

A MonHero-nál hiszünk abban, hogy a pénzügyi tudatosság nemcsak a jelenlegi élethelyzetünk megoldásáról szól, hanem a jövőnk megteremtéséről is, amivel tehermentesíteni tudjuk gyermekeinket is, hiszen ha ezzel nem foglalkozunk, valójában ez az ő problémájuk is lehet a későbbiekben.

Egy személyre szabott pénzügyi konzultáció során áttekinthető:

  • milyen állami nyugdíjra lehet számítani a jelenlegi adatok alapján;

  • mekkora saját nyugdíjtőkére lehet szükség;

  • milyen megtakarítási lehetőségek állnak rendelkezésre;

  • milyen havi összeggel érdemes elindulni;

  • hogyan használhatók ki a nyugdíjcélú adójóváírások.

Ne a nyugdíjba vonuláskor derüljön ki, hogy kevés időt szánt a felkészülésre!

Ajánlott videó a bloghoz: https://www.youtube.com/watch?v=7HhZM4BMe0U

MonHero – A család pénzügyei

A jelenlegi döntéseink alakítják a jövőbeni lehetőségeinket.

Nézzük meg együtt, mi jár nektek!

Egy díjmentes online konzultáció, ami után tisztán látod a családod pénzügyi lehetőségeit.